Arra késztet, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban


Betűk a falon A férfi korán kel, kutyák keltik; a kutyái — odasettenkednek a fekhelyéhez, orrukkal taszigálják, mancsukkal dögönyözik az oldalát, megnyaldossák a kezét; még csaknem sötét van odakinn, amikor ő már talpon van.

arra késztet, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban

A lakás a bérház második emeletén vakkantásoktól, morgásoktól és tompa zajoktól hangos; ajtó csapódik: a férfi egyszerre három ebbel siet le az utcára, félóra múlva megint néhánnyal; négy forduló, amíg a falkát megsétáltatja. A hátsó lépcsőn oson le velük, különösen azóta, hogy szembetalálta arra késztet azzal a felirattal. Az egyik közeli ház falán virítottak a betűk. Szűk mellékutcákon, átjáróházak udvarán vág át, parkoló autókat kerülget, kiürítetlen szemetesedények mellett rövid pórázra fogva vezeti kutyáit.

Ő maga is mintha közéjük tartozna, borzas, sebtiben magára kapkodott holmijaiban rendetlen, különben is van az ábrázatában valami kutyaszerű. Haja sima és hosszú, orra tömpe és vaskos, szája a sűrű fogsortól előreugró, szemhéja lefittyedő, tekintete szomorkás.

Köhécsel, hunyorog, amíg várja, hogy a kutyák elvégezzék a dolgukat a járdaszélen, az úttest közepén, autók kerekei mellett vagy a lámpaoszlopoknál. Állja a járókelők szitkait: — Na, ez is, ezzel a sok döggel! Elhúzódik, amikor hallja maga mögött: — Ennyi dög!

És mind az utcát mocskolja be! Aztán csak nézze az ember, hogy hova lép! Hogy pusztítanák ki őket! Tucatnyi ebbel él együtt. Számuk változó, de inkább gyarapodó, mint csökkenő. Korcsok és fajtiszták, szukák és kanok, acsarkodók, szelídek, mélabúsak, virgonckodók — különbözőek, de egyben azonosak: szerencsétlenek és elhagyottak. Befogadta őket.

arra késztet, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban fejfájás a dohányzási szorongás után

A ház lakói már meg nem mondanák, mikor került a férfihoz az első. Csak arra figyeltek fel, hogy egyre nagyobb lett a csapat, mindenféle kivert, sebesült, szőrét hullató, beesett horpaszú, tépett fülű, sánta eb gyűlt a férfi köré.

Nem nézték jó szemmel. Ótvarosak, daganatuk van! Kész lepratelep! Mit képzel ez az ember?! Itt gyerekek laknak, meg terhes anyák! A kutyák hálásak a menedékért. A régebbi bérlők emlékeznek rá, hogy a férfi voltaképpen mindig magányosan élt, noha még a kutyák előtti korszakban nők jártak fel hozzá, némelyik ott is ragadt valamennyi időre, napokra, hónapokra, de ez már régen volt.

A férfi megöregedett, talán felmondta az állását, talán nyugdíjba küldték; állítólag becsüs volt, jó hírű szakember; akik jártak a lakásában, sok szép antik bútort láttak: intarziás asztalokat, faragott szekrényeket és szobrokat, képeket is, falon függő, drága szőnyegeket, de semmi sem biztos, ezt csak úgy rebesgetik, mint ahogy azt is, hogy mire kellenek neki a kutyák. A befogott ebek talán nem is élik meg a másnapot, injekcióval megöli őket, a bőrüket lenyúzza, és eladja mint rókaprémet, farkasirhát; vagy egyszerűen magukat a kutyákat szolgáltatja be takaros összegekért a kísérleti állomásoknak.

Az emberek hajlandók voltak elhinni ezeket a rágalmakat mit sem szeretnek jobban! Akik nem hisznek a férfi gonoszságában, azok is legalább megjegyzéseket tesznek arra késztet, szemtől szembe soha, de a gangon jó hangosan, hogy ő is meghallja, egymásnak mondogatják: — Vonyítanak!

Egész éjjel vonyítanak! Maguk is érzik?! Különösen azok után, hogy látta azokat a hatalmas betűkkel felfestett feliratokat! Az ablakán bekukkantók láthatják ezt a foglalatosságot.

  1. Mégis, amikor a dohányosokat arról kérdezik, miért nem teszik inkább le a cigarettát, sokan erre vagy erre is hivatkoznak.
  2. Hogyan lehet felkészülni a dohányzás abbahagyására
  3. Leszokni a dohányzásról 15 éves tapasztalat

De azt már nem, hogy amikor elcsitul a falka, ő az íróasztalához ül, és leveleket ír. Leveleket a világ minden tájára az állatvédő ligáknak, egyesületeknek, jótékonykodó hölgyeknek, alapítványoknak és tenyésztőknek, kutyabarátoknak és vallási szektáknak. Ecseteli gondozottjainak az állapotát, részletezi, milyen anyagi terheket ró rá a velük való törődés, de kötelességének érzi, hogy megvédje őket, ne engedje még a legkorcsabbat se a kísérleti laboratóriumok asztalaira.

Különösen egy ausztráliai tanítónővel és így leszokhat a dohányzásról sűrűn levelet, az illető elküldte a fényképét: sovány, szeplős nő, tarka selyemruhában guggol a kutyái arra késztet, átfogja a nyakukat, így nevet bele boldogan a lencsébe.

Bizonyos időközökben a férfi címére pénzküldemények érkeznek: font, márka, dollár, schilling vagy frank, nem nagy összegek, de szépecskék. Ám legalább ilyen fontosak az elismerő sorok. Ezeket felolvassa a kutyáinak is. Azelőtt senki sem ismert, pedig jól végeztem a dolgomat. De most az egész világgal tartom a kapcsolatot, becsülnek, csodálnak… Csak azok a feliratok! Csak azok nyugtalanítják. Sétáltatja a kutyáit a reggeli utcán. Rója velük az utcákat béketűrőn. És akkor megint meglát egy friss feliratot.

Tegnap még nem volt itt, az éjjel szórhatták az árkád műkő lapjaira. Egészen közel ahhoz a házhoz, ahol lakik. Mintha krétakereszttel jelölték volna meg a hátát, megtorpan, körülnéz, szinte vakkant, mordul — védekezik.

Ki törődne velük?!

mi történik a dohányzóval leszoktam a dohányzásról miért nem köhögök

Én ezen nem keresek semmit! Csak kötelességből! Nem hagyhatom! Én most már nem hagyhatom! De senki sem méltatja válaszra. Csak bámulják a férfit megrendülten. Farsangidő Vasárnap este hét óra felé csendesek a belvárosi utcák. Meg lehet állni a kirakatoknál nézelődni; a Duna felől ugyan hideg légáramlatok jönnek, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban azért enyhe az idő, kegyes a tél, csaknem tavaszias a január vége.

Pest legrégibb negyede fényes; a fényes kirakatokban fényes áruk: drága női ruhák, gyönyörűséges holmik pompás kelmékből; zöld és fekete bársonyok, katonakabát-utánzatok hölgyeknek — császári és cári divatokat idéző formák és színek —, selymek és brokátok és persze díszítésnek cilinderek, álarcok, legyezők, lornyonok.

Farsangi hangulat. Ragyogó, kristálycsilláros, tükörsima padlatú báltermekbe való öltözékek. Vajon megveszik ezeket a ruhákat?

Dohányzás: A leszokás motivációi és a siker kulcsa - Akik abbahagyták a dohányzást és meghíztak

Bálok ugyan vannak, de kinek az erszénye bírja? Ki tud vásárolni nyolc-kilencezerért egy kis alkalmi ruhácskát, hétezer-valamennyiért csizmácskát, kétezerért fehérneműcskét?

Ki veszi meg ezeket, melyik férj, mely gavallér vagy dáma? Vajon egy tanárnő, szövőnő, gépírónő, postáskisasszony, mérnök — vagy orvosasszony! Gondol-e ilyen pompázatos ruhakölteményekre, amikor napi bevásárlását végzi a közértben? Ahová gyomorremegéssel lép be, hogy azt a néhány cikket, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban kosarába rak a polcokról — ebédre- és vacsoráravalót az öt-hat tagú családnak —, a nála lévő ötszáz forintból ki tudja-e fizetni a kasszánál.

abbahagyva az érzést

Nem kell-e valamit visszatenni a gondolára? S vehet-e felvágottat is a pultnál? Ilyenkor megfordul-e a fejében, hogy farsang van, bálok ideje, kellene egy estélyi ruha. Még ez is, lám, nincs elég gondja enélkül is? A kirakatok mindazonáltal szépek, bámulatosak, képzelgésre csábítók egy gazdag világról, amelyben már csak kedvtelésből, játékból is ilyen szemkápráztató jelmezekbe öltöznek a fiatal lányok, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban asszonyok, korosodó hölgyek, mert várják őket vígságos, táncos esték vagy a szalonokban a derék, szmokingos férfiak mert szmoking is van a kirakatokban, hogy el ne felejtsem, a férfidivat sem marad el, költekezhetünk mi is, adhatunk magunkra!

A januári, langyos téli estében jó álmodozni a kivilágított portálok előtt. Nem is bánnám, ha ilyen lenne az élet: előkelő hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban, konyakozások kék szivarfüstben a mély bőrfotelokba süppedve; kaviár, francia pezsgő; lobogó fahasábok a kandallóban, kinn farsangi derű, álorcások víg csapatai a korzón, jólét, gondtalanság. De, sajnos, a fénykörökből kilépve oda a varázslat. A látvány csak mesebeli; olyanok ezek a kirakatok, mint az andalító bécsi operettek, melyek ügyesen elhitették a publikummal, hogy az élet végül is csupa dal és tánc.

Hogy a konfliskocsis éppen olyan elégedett a sorsával, mint az orfeumokban mulató gróf. Hogy az utca népe ugyanazt az édes-bús, aranyos életet éli, mint a hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban körökbe tartozó urak és pénzmágnások.

Hát, istenem, kit ide, kit oda vetett sorsa! Ezt érzem itt, a valutaboltok, autószalonok, butikok előtt: nincs fedezete ennek a csillogásnak. Ahogy az operettek meséi mögött sincs valódi társadalmi háttér.

De andalodjunk csak tovább. Nézzük a hófehér Mercedest, a meggyszínű Peugeot-t, a Galamb utcai üzlet üvegtáblái mögött diszkréten várakozó kocsikat. Ott van mindnek az ára dollárban számítva, gondolom, ha leteszem az összeget a pultra, vihetem az autót.

arra késztet, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban

Odább az újjászületett épületek bronzkapui, a titokzatos drinkbárok open egy turistaút képzetét keltik, mintha egy nyugati városkában sétálnánk mondjuk, egy burgenlandi nagyközségben.

Kellemes kirándulás útlevél és más fáradság nélkül.

arra késztet, hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban dohányzásról leszokó gyógynövény

Szemben a köznapi forgalommal, a Belváros vasárnap este szinte kihalt. Leginkább fiatalokat látni, csoportokba verődve hangoskodnak a Taverna gyorsétkezője előtt, járnak-kelnek a Váci utca hosszán, széltiben elfoglalják arra késztet utat. A lányok rongyokat utánzó slafrokokban, bő, piszkosnak tűnő klepetusokban, kenőcsökkel összetapasztott hajtincseikben színes pántlikákkal.

Cipőjük ormótlan, széttaposott, mintha kukákból előhalászott göncöket vettek volna magukra. Csakhogy az értő szem felfedezi: ezrekbe kerülő butikholmik.

  • REJTŐ JENŐ: A TIZENNÉGYKARÁTOS AUTÓ
  • Vörösbort sem szabad inni, és mégis abból a bisztróból jött, onnan a túlsó oldalról

A fogyasztói társadalom kereskedői rájöttek Amerika után itt is, hogy a fiatalokat kell öltöztetni, tömegesen csakis nekik lehet eladni vackokat, a csemeték kikönyörgik szüleik zsebéből a pénzt, vagy a haza nem adott keresetüket költik hogy hagyja abba a dohányzást a lépcsőházban.